Valahol, kint

Hiúz képe
„Csak nézem Őt és érzem e fényt
Lágy hangjával felolvaszt
Mosolyával elolvaszt
Feléleszti bennem a reményt...”

Őt látva
Álmodtam
Otthon nélkül
Fáradtan

Szürke nap, köd vagy eső
Hideg pára, nyirkos idő
Sáros minden, minden ronda
Agyam fáradt, elmém tompa

Sötét este, vagy egy reggel ez
Egyre megy, nem kivételez
Csak szorít, folyt, felőröl
Másnap újra, minden előröl

Egy nap mégis... a Nő
Miért most, ki tudja
De nincs szó, mi leírhatná
Nincs szem, mi olvashatná
Nincs hang, mi kimondhatná
Nincs fül, mi meghallhatná
Nincs ész, mi felfoghatná
Csak a szív tudja
Mily gyönyörű tündér Ő

Ott él kint, egyik világban
Parasztházban vagy varázspalotában
Anya tán, vagy még csak szerető
Bárki is, de hercegnő


2012. december 03., hétfő, Tab