Párom vagy

Hiúz képe
Ismét megcsalni készüllek,
Te csak nevetsz rajtam.
Elegem van belőled,
Én nem ezt akartam!
Nem Téged! Nem Veled!
Nem Érted! Nem Neked!
A sors osztott mellém?
Vagy valami istenség?
Mért jöttél akkor felém?
Ez puszta kegyetlenség!
Isten volt?
Ő küldött?
Poén volt?
Röhögött?
Tűnj el a szemem elől!
Hagyj nekem mozgásteret!
Ne érdeklődj minden felől,
Mindent neked se lehet!
Mért bánsz így velem?
Jó, hogy fáj nekem?

Szép Csillagom volt régen,
Fényében boldogan úsztam.
Csókja ízét ma is érzem,
Miatta oly sokat sírtam.

Elüldözted mellőlem!
Ő volt az első nekem!
Visszasírom ölelését,
Minden lágy érintését.

Lelkem mélyre merült,
Elmém szinte meghasadt.

Ekkor jöttél felém,
Kinyújtottad két kezed,
Magadhoz öleltél,
Átadtam magam neked.
Karjaidban nyugalom várt,
Ölelésed elringatott,
Még nem tudtam, hogy ez árt,
Korábbi szeretőd mind halott.

Egyre terhesebb lett viszonyunk,
Minden nap jobban kínoztál.
Ideje lenne szakítanunk,
Nekünk ez nem megy már!
De te nem hagysz nyugalmat nekem,
A kiutat keresem,
De te mindig jössz velem,
Ez zavar rendesen.

Elhagylak! Menj el!
Azonnal! Tűnj el!

Tovább léptem, megtaláltam ismét
A nőt, ki boldoggá tett.
Téged eluralt a féltékenység,
A szó után jött a tett.
Te titokban szervezkedtél,
Egy percünk sem volt nyugodt,
Bármi történt, nem engedtél,
Mígnem ő is elhagyott.

Álltál csak előttem,
Én megfogtam két kezed,
Fájdalmamban veled mentem,
Együtt voltam újra Veled.

Hónapok múlva éreztem,
Nem Te vagy, kire vágyom,
Engedd el hát két kezem!
Mást kell találnom!

Az égen újra az a Csillag ragyog,
Fénye eddig másé volt,
Ráébresztett, elveszett vagyok,
Szinte már egy élőholt.

Tőled meg kell szabadulnom,
Nem maradhatsz többé velem!
Tőled Magány, Tőled undorodom!
Mért Te vagy a párom nekem?


2009. december 14., Tab