Ments meg!

Hiúz képe
Fájdalommal születtem
Nyugalmat életemben nem leltem
Magány és bánat mindenütt
A félelemmel együtt

Még ők sincsenek egyedül
Csak én voltam ki szenved
A vég gondolata felmerül
De valami nem enged
Még él bennem egy remény
Halvány és keserű
Az élet oly kemény
Felettem egy keselyű

De felbukkan egy angyal
Fénybe borul az éjszaka
Elrepül felettem
Hallom, hív szava

Én a földön, ő az égben
Én a sárban, ő a fényben
De ő az, ki rámtalál
Megmenti lelkemet

Lelkem most már a tiéd
Szívemmel együtt
Várok rád kedvesem
Hogy együtt menjünk
Tovább az úton
Ezen a hosszú úton
Hisz te vagy az életem
Te vagy a szerelmem

Megteszek bármit érted
Még ha a szavam nem is érted
Lelkünk eggyé válhat
Minden más várhat
Bármerre vigyen is utad
Veled leszek egyetlenem
Lelkem oly soká kutat
Mire szerelmem megleltem
Rám találtál édesem
Rám találtál és megmentettél
Ragyogsz rám fényesen
Imádlak téged szerelmem

Semmi el nem szakíthat tőled
Nincs erő, mi képes rá
Mellettem boldog leszel
Nekem örök fiatal leszel
Sosem hagyom, hogy bármi fájdalmat okozzon
Csak szívünk örökké egyként dobogjon


2008. szeptember, Veszprém