Az a pécsi nővérke

Hiúz képe

Szép vörös haj, mélykék szemek
Lehetetlen páros
Frissen végzett, gyakornok
Ügyetlen, de bájos

Ahogy a kanült kihúzza
A vérem földre spriccen
Mérgesnek kéne lennem
De ily szépre haragom nincsen

Arcán enyhe rémület, "Bocsánat"
Rám nézni nem mer
"Semmi gond", mondom
S a vágy lüktetve nyel el

Kellemes, lágy hangja
Szinte maradni vágyom
Rám mosolyog, oly aranyos
A csókját kívánom

Kerek mellei, s a dekoltázs
Szemem oda-oda téved
..De mért az utolsó napomon
kell először látnom téged?


2014. március 11., kedd